A vers ütemét a ritmikai egységek szótagszáma, a rövid és hosszú szótagok egymáshoz való viszonya vagy a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok eloszlása adja meg.
- Fónagy (1968), Pag. 59

A magyar költészet nagyjából kétféle verselést ismer: a mindennapi beszéd bizonyos keretek közé szorított szabályszerüségeire épülõ nem-idõmértékes, un. nemzeti verselést, és a klasszikust vagy "nyugati"-t (aszerint, hogy hosszú és rövid, vagy pedig hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok váltakozásán épül), amely egy elõre meglévõ ritmikus keretet tételez fel.
- Fónagy (1968), Pag. 70