Rá lehet mutatni ugyanannak a morfémának (-aim-) jelenlétére a mondat elején és a mondat végén, a cselekvő-szenvedő (aimer - ètre aimé), kijelentő-tagadó (n'aimer - aimé) ellentétekre, mindez azonban nem magyarázza meg, miért magasabbrendű a paradoxon az antitézisnél.
- Fónagy (1968), Pag. 60?