A vers ütemét a ritmikai egységek szótagszáma, a rövid és hosszú szótagok egymáshoz való viszonya vagy a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok eloszlása adja meg.
- Fónagy (1968), a pag.59

A magyar költészet nagyjából kétféle verselést ismer: a mindennapi beszéd bizonyos keretek közé szorított szabályszerűségeire épülő nem-időmértékes, ún. nemzeti verselést, és a klasszikust vagy 'nyugati'-t (aszerint, hogy hosszú és rövid, vagy pedig hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok áltakozásán épül), amely egy előre meglévő ritmikus keretet tételez fel.
- Fónagy (1968), a pag.70